Jelenlegi helyProgramismertető

Programismertető


Írta Lev - Beküldve 07 március 2015

Bálványdöntögetés

A bálványfa az Alföld egész területén, így Békéscsabán is agresszíven terjeszkedő ázsiai eredetű fafaj, amelynek további területfoglalása és károkozása elleni fellépésre szánta rá magát a Körös Klub Egyesület és a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör.

Mindenki találkozhat és valószínűleg találkozott is már a járdák, kerítések, házfalak menti résekben felnövő, szinte kiirthatatlanul terjedő, kellemetlen szagú növénnyel. Ahol megtelepszik ott megváltoztatja, tönkreteszi hazánk őshonos természetes növényzetét, városi környezetben pedig komoly károkat okoz az építményekben, épületekben és a parkosított zöldfelületekben.

Visszaszorításának első lépése, hogy feltérképezzük elterjedtségét Békéscsabán, amely munkát egymagában vagy csoportosan – némi előzetes tájékoztatás, rövid betanulás után – bárki képes elvégezni. A felméréshez szükséges előképzést, a felmérő kérdőívet Mi biztosítjuk és a várost nyolc darab körzetre bontva koordináljuk a különböző csoportok munkáját. A felmérés zömét mobiltelefonon vagy tableten futtatható mobil applikációval tervezzük elvégezni, amely a hagyományos papír alapú kérdőívekhez képest nagyobb rugalmasságot, gyorsabb és pontosabb munkavégzést tesz lehetővé. Mindemellett természetesen van mód hagyományos „papíros” ívek kitöltésére is.

Amennyiben felkeltettük figyelmét és kedvet érez hozzá, a munkához csatlakozhat Ön is a Körös Klub Egyesület  vagy a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör elérhetőségein jelentkezve.


Mi az az inváziós vagy özönfaj?

Özönfajon olyan fajokat értünk, melyek – véletlen behurcolással vagy szándékos betelepítéssel – természetes előfordulási területükön kívülre kerülve képesek ott megtelepedni és elszaporodni, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát. A bálványfán kívül hazánkban ilyen özönfajnak minősül – többek között – az amerikai kőris, a zöld juhar, a gyalogakác, a fehér akác, bizonyos keserűfű-fajok, a selyemkóró, a parlagfű és a süntök. Ne feledjük, ezek mindegyike tudatos vagy véletlen emberi közreműködéssel került be, így ezért is kötelességünk és egyben elemi érdekünk az őshonos élővilág fennmaradásának segítése.

Honnan ismerhetem fel a bálványfát és hogyan került ide?

A bálványfa egy 30 méterre is megnövő, sima, szürke kérgű, puhafájú fafaj, amelynek vesszői könnyen törnek, szivacsos belsejűek. Általában fél méter hosszú szárnyalt levelei kellemetlen szagúak, szárnyas lependéktermései a széllel messzire eljutnak. Ázsiából származik, Európába a XVIII., Magyarországra a XIX. században telepítették be gazdasági célból.

Milyen hasznos és káros tulajdonságai vannak a bálványfának?

Bár betelepítésekor komoly gazdasági hasznot reméltek e növénytől, de ezek az elképzelések nem váltak be. Fája gyenge minőségű, könnyen bomlik, a bútoripar nem használja; tűzifaként fűtőértéke csekély. Egyedül várostűrő képessége említhető, de károkozása mellett ez nem vehető érdemben figyelembe.

Természeti környezetben káros hatása leginkább abban jelentkezik, hogy agresszív területfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos társulásoktól, azokat elszegényíti. Az értékes hazai társulásokba magja a bolygatott, zavart területekről az utak, vasutak mentén terjedve jut el. és ahol elegendő fényhez jut, ott megtelepszik, majd gyökérsarjaival, később magvaival terjeszkedni kezd. Zavartalanul tud fejlődni, hiszen hazai károsítója nincs, viszont a gyökereiből és lehulló lombjából kioldódó vegyületek akadályozzák más fajok fejlődését és az így kialakuló összefüggő bálványfa foltok élővilága szegényes; ökológiai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt csökkent értékűnek tekinthető.

Beépített városi környezetben az utak repedéseiben, házfalak mentén felnőve gyökerei szétfeszítik az épületeket, így közvetlen gazdasági kért okoznak. A parkosított részeken megtelepedve kertészeti gondot, sok munkát, így többletköltséget okoznak a sövényekben, gyepfelületeken felnövő sarjaikkal.

Hogyan védekezhetünk a bálványfa terjedése ellen?

Mivel nagyszámú termése messzire és gyorsan terjed, ezért elsősorban a maghozó egyedektől kell megszabadulni. A kifejlett egyedek hagyományos kivágása, azonban kerülendő, hiszen így nagy tömegben jelennek meg a gyökérsarjak. Legcélszerűbb a gyomirtószerrel gondoskodni a sarjképződés megelőzéséről, törzsinjektálással vagy tuskókenéssel; sarjak esetében permetezéssel, esetleg éveken át rendszeresen végzett mechanikai irtással.

A mirigyes bálványfa részletes fajleírását itt találja: Fajleírás.

Címkék

Naptár

h k s c p s v
 
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
 
Hozzáadás a naptárhoz

Támogatóink

pepikert.hu