Alapszabály – KÖRÖS KLUB

A KÖRÖS KLUB TERMÉSZET-; KÖRNYEZETVÉDŐ TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Körös Klub Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát.

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: KÖRÖS KLUB Természet,- Környezetvédő Természetbarát Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: Körös Klub
3. Bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma: Pk.60.005/1989/2
4. Bírósági nyilvántartásba vétel kelte: 1989. augusztus 1.
5. Az egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Póstelek tanya 2085
6. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
7. Adóigazgatási száma:19364124-2-04
8. Az egyesület honlapjának címe: www.korosklub.hu
9. Bankszámla száma:53700072-157000548
10. Jelvénye: sötétzöld szegélyű, kör alakú, égszínkék mezőben középen stilizált Erdélyi hérics sárga virággal, zöld levéllel, Körös Klub sötétzöld körfelirattal
11. Zászlaja: mindkét oldalán kék- fehér mezőben középen a klub jelvénye
12. Pecsétje: szabályos körben a klub embléma

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:
A fenntartható fejlődés megvalósulásának elősegítése. Közreműködés a Körös-Maros vidék természeti értékeinek megmentésében, a tájfejlesztésben. A természetjárás által szervezendő ismeretszerzésben, az ifjúság és a felnőtt korosztály természetszeretetre, egészséges életmódra való nevelésében, valamint az ezekhez szükséges feltételek biztosításban.

2. Az egyesület tevékenysége:
a) A közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. Törvény szerint közhasznú tevékenységet vállalva támogassa a természet és környezetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket. Gyakorlati tevékenységgel járuljon hozzá az élő és élettelen természeti értékek védelméhez, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátásához. Ez által az 1996. évi Természetvédelemről szóló LIII. törvény szerint állami, illetve helyi önkormányzati feladatként előírtak ellátásában együttműködik a felelős államigazgatási szervekkel.
b) Közreműködik a Körös-Maros vidék természeti értékeinek megmentésében, a tájfejlesztésben
c) Különösen törekszik a táj biológiai sokféleségének fenntartására, „in-situ” és „ex-situ” génértékek megmentésére a génanyagok szaporítására. A helyszíneken folyamatosan tájékozódik a veszélyeztetett fajok állapotáról és meghatározza a mentési feladatok módját, sorrendiségét. Továbbra is működteti és fenntartja a Pósteleki génrezervátumot, illetve Természeti Emlékparkot.
d) Működési területén jellegzetes pusztai és erdei életközösségek mellett közreműködik az eredeti vízi környezet megőrzésében és megmentésében; a lehetőségekkel összhangban törekszik annak fejlesztésére, eszközeivel és erejéhez mérten hozzájárul a felmerülő problémák szakszerű megoldásához.
e) Kiemelten törekszik a működési területen őshonos fajok népszerűsítésére, az ezekkel történő erdősítésre és fásításra, elősegítve a „Zöld folyósok” valamint a mezővédő erdősávok mielőbbi kialakítását.
f) Igyekszik előmozdítani a megújuló energiaforrások széleskörű megismertetését, felhasználásuk elterjesztését.
g) Akciók, rendezvények, társadalmi megmozdulások szervezésével is törekszik az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a felvilágosításra, tudatformálásra, ismeretterjesztésre.
h) Erejéhez mérten felújítja, bővíti, fenntarja és működteti a Pósteleki házat a kutatások, az oktatás, a szaktáborok, az ismeretterjesztés, a természetjárás, az egészséges életmód elősegítésére és fejlesztésére.
i) Kutatásokat végez, illetve dologi eszközeivel, helyismeretével és egyéb eszközeivel megteremti más, külső kutatások feltételit, ill. ilyen módon támogatja azokat, együttműködik a szakhatóságokkal, kutatóintézetekkel, önkormányzatokkal.
j) Elősegíti és részt vesz a Körös-Maros vidék tudományos kutatásában.
k) Közreműködik a természetvédelmi fejlesztési tervek, valamint az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítő javaslatok kidolgozásában.
l) Elősegíti és részt vesz a népszerűsítő és szakmai kiadványok gondozásában, megjelentetésében.
m) Elősegíti az iskolások és a lakosság környezeti nevelését, ismeretszerzését.
n) Részt vesz a természetjárók tanfolyamszerű szakképzésében továbbképzésében.
o) Közreműködik a természetjárás felkeltése iránti igény kialakításában. Növelje a természetjárásba bekapcsolódók számát és ösztönözzön a természetjárás rendszeres gyakorlására. Elősegítse a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését, sportjellegű testedzésre és művelődésre egyaránt alkalmat adó programokkal.
p) Túrák és táborok szervezésével elősegíti hazánk és más országok természeti-és kultúrtörténeti értékeinek megismertetését, hogy ezáltal is hozzájáruljon a hazaszeretet és a népek közötti barátság elmélyítéséhez a képességfejlesztéshez és az ismeretszerzéshez.
q)Elősegíti az alföldi vándortúra utak és „ Zöld folyosók” létrehozását, fejlesztését, gondozza a turista jelzéssel ellátott úthálózatot.
r)Közreműködik a természetjáró (turista) szakirodalom, térkép és sajtó létrehozásában és terjesztésében.
s) Propagálja és népszerűsíti a természetjárás (turistaság) céljait, eszméit, intézményeit, lehetőségeit.

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:

/	Közhasznú tevékenység	Közfeladat	Jogszabályhely
1.	tudományos tevékenység, kutatás	kutatásokat vállalva együttműködik a szakhatóságokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel, önkormányzatokkal	2011. évi CLXXV. törvény
2.	természetvédelem, állatvédelem	a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természetvédelmével kapcsolatos ismeretek oktatása	1996. évi LIII. törvény a természet védelemről 64. §. 1.
3.	környezetvédelem	helyi környezetvédelem- és természetvédelem	2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. §. 1) 11.
4.	sport	Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása, feltételeinek megteremtése	2004. évi I. törvény a sportról 49. §. c)

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.
2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőt, nem állít és nem támogat.
3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok kizárólag a befizetett tagdíjak erejéig felelnek.
6. Az egyesület feloszlása vagy más szervezetekkel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról. Ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapítják meg, az egyesület vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani.
7. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.korosklub.hu internetes honlapján és az egyesület Pósteleki házában elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja.
8. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
9. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az egyesület bevételei:
a) a tagdíj
b) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány
c) hagyományozás (örökség),
d) szolgáltatási tevékenység ellenértéke,
e) rendezvények bevételei
f) intézményi háttér működéséből származó bevételek.
g) reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzorálás
h) kötvény, sorsjegy, téglajegy kibocsájtásából származó bevételek,
i) konkrét, sürgető célok érdekében érvényes engedély alapján végzett gyűjtés,
j) pályázati úton elnyert támogatás,
k) a Klub kiadványinak terjesztése, értékesítése.
l) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,

A Klub vagyona lehet:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg)
b) ingó-és ingatlan vagyon, amely a közhasznú tevékenységet szolgálja

A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A beszámolási szabályok:
Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót
b) a költségvetési támogatás felhasználását
m) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
n) a cél szerinti juttatások kimutatását
o) a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, az önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
p) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
q) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
A közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a belső szabályzatában leírt, és a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

IV.
Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Minden év március 31. napjáig köteles a tag a tagdíjat befizetni. A tagdíj összege:4000 Ft. Az egyesületénél családi tagság is megváltható 5000 Ft/család értékben. A 10 év alatti gyermek vonatkozásában fizetési kötelezettség nincs. A 18 év alatti és a 65 év felett 1000 Ft a tagdíj mértéke.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, (valamennyi törvényesen bejegyzett egyesület, csoportba szerveződött természet-, környezetvédő és természetjáró baráti társaság, oktatási és művelődési intézményekben működő környezet, – természetvédő- természetjáró csoport) aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tag kilépésével.
2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
3. A tag kizárásával.
4. A jogi személy megszűnése.

1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
3. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

a./ Közgyűlés
b./ Elnökség

A Közgyűlés

A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) közhasznúsági melléklet elfogadása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

Az elnökség az egyesület 4 (elnök + titkár + 2 tag) elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely
dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Vadász Csaba (5600 Békéscsaba, Borjú-rét utca 29.)
Az elnökség tagjai: Varga Judit titkár (5600 Békéscsaba, Lencsési út 55-57. 4.em. 21.)
Fekete Ágnes elnökségi tag (5700 Gyula, Árnyas utca 14.)
Kammerer Tibor elnökségi tag (5661 Újkígyós, Újköz utca 47.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m./ Döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján.
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9.
és a 20. pont szerinti adattartalommal.

Az egyesület titkára segíti az elnököt feladatai elvégzésben és akadályoztatása esetén teljes körben helyettesíti. Vezetőségi megbízás alapján szervezi és irányítja a Pósteleki ház és a Természeti Emlékpark folyamatos munkáit.

Felügyelő Bizottság:
Elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg.
A felügyelő bizottság tagjává nem választható, aki:
a) a klub elnök, elnökségi tagja vagy a meghatározott személyek hozzátartozója,
b) a bizottság ügyrendjét maga állapítja meg,
c) ellenőrzi a klub vagyonkezelését és a költségvetésének végrehajtását. Az eredményről beszámol a közgyűlésnek összehívni,
d) ha a bizottság az alapszabállyal ellentétes működést tapasztal, jogosult a közgyűlést összehívni,
e) a bizottság tagjai a közgyűlésen és a vezetőségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt;

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály ezen szövegezéssel a 2021. június 5. napján megtartott közgyűlése elfogadta.

Békéscsaba, 2021. június 5.

Vadász Csaba
elnök