Császárfa fajleírás

Illatos császárfa (Paulownia tomentosa (Thunb.) Steud.)

Taxonómia

Tudományos neve: Paulownia tomentosa, angol neve: princess tree, empress tree vagy foxglove-tree, német neve: Blauglockenbaum.
A tátogatóvirágúak (Scrophulariales) rendjének görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó kelet-ázsiai elterjedésű Paulownia nemzetségbe jelenleg hét fajt tartozik. Azonban a Paulownia tomentosa több változata (var. tsinlinggensis, var. lucida, var. lanata) és hibrid fajok is ismertek. Hibridjeit hazánkban is termesztik.

Morfológiai jellemzés

A császárfa lombhullató, koronája nagy, szétterülő, alakja esernyőre emlékeztet. Jellemzően 10-18 méter magas, az idős növények törzsátmérője másfél méteres magasságban meghaladja az 1 métert. Kérge szürke, barnásszürke színű, idős korban is sima, ám paraszemölcsök találhatóak rajta. Fája könnyű és puha, nem időjárásálló, földben hamar elkorhad (maximum 5 évet bír ki), ezért oszlopnak vagy karónak nem alkalmas.
Levelei a virágzást követően fejlődnek ki, 20-40 cm hosszúak és szélesek, csúcsok hegyes, többnyire szív alakúak, de enyhén karéjosak (három-, illetve öt karéjúak) is lehetnek, puhán szőrözöttek. A fiatal fák levelei gyakran jóval nagyobbak, mint a kifejlett példányokéi.
Virágai hajtásvégi bugában állnak, 30-40 cm hosszúak, Magyarországon áprilisban-májusban nyílnak, nagyon illatosak. Egyenként 4-6 cm hosszúak, csészéjük halványbarna, pártájuk lila, liláskék vagy világoskék színű, trombita alakú pártacső, melynek karimája ötkaréjú, torkában pedig két sárga csík húzódik a cső hossza mentén, benne négy porzóval.
Toktermései tojás alakúak, csúcsuk hegyes, 3-4 cm hosszúak, lehajló fürtökben állnak, zöld színűek, majd megérve ősszel barnára színeződnek és két kopáccsal nyílnak fel. Bennük rengeteg, apró, lapos szárnyas magot található, amelyeket szél és víz segítségével terjednek.
Virágrügyei már ősszel kifejlődnek, bár ezeket vörösesbarna, nemezesen szőrös, zárt csészék takarják, azonban hideg teleken fagykárt szenvedhetnek.

Származás, elterjedés

Kínában őshonos faj, főként a középső és keleti régiókban gyakori, különösen Senhszi, Sanhszi, Kanszu, Honan, Hopej, Santung, Anhuj, Hupej, Csiangszu és Liaoning tartományban. Japánban és Dél-Koreában is előfordul, egyes japán taxonómusok szerint belepítés után honosodott meg, azonban ma már őshonosnak tekintik a fajt. Az egyes variációk eltérően oszlanak meg, a P. tomentosa var. lucida egyedei főként Kína északi részén, a var. lanata a Jangce folyó északi része mentén, a var. tsinlingensis pedig Kína közép-, és dél-nyugati részén gyakoriak.
Jelenleg Antarktiszon kívül a világ minden kontinensén megtalálható, köszönhetően kiemelkedő díszítőértékének. Az 1830-as években érkezett magja Európába, majd pár évvel később a tengerentúlra is eljutott, Connecticut és Tennessee államban ma már inváziós fajként tartják számon. Hazánkban is található pár díszfaként ültetett méretes, idős példány, például a Budai Arborétumban. Olaszországban faanyagáért és szélfogóként ültetik. Az 1950-es évektől Brazilíába, Paraguay-ba, Argentínába és Ausztráliába is bevitték és faanyagként hasznosítják.

Termőhelyigény

Hazájában lombhullató és kevertlombú erdők állományalkotó faja. Betelepített területeken utak menték, tisztásokon, erdőszéleken, folyók mentén, sziklafalakon, valamit bolygatott élőhelyeken találkozhatunk vele. Zavarást követően nagyon gyorsan képes terjedni, például tüzek, tarvágás után vagy akár építési területen is.
A savas talajt, aszályt és az alacsony tápanyagtartalmú talajt is rendkívül jól tolerálja, azonban a jó vízellátottságú, tápanyagban gazdag talaj az optimális számára, sok napsütéssel.

A faj gazdasági és természetvédelmi jelentősége

Hazájában ültetvényeken, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak számára az egyedek 10 év alatt érik el a 15 méteres magasságot és az átlagosan 30 cm-es törzsátmérőt. Fája sokoldalúan felhasználható, Kínában készül belőle rétegeltlemez, papír-, forgácslap, gyufa, szörfdeszka, húros hangszerek, és bútor is. Ezenkívül fitoremediációban is használják, főleg felhagyott bányaterületeken.
Pozitív tulajdonságai miatt (gyors növekedés, díszítőérték, stb.) egyre több helyen telepítik hazánkban is. Azonban ültetés előtt nem árt mérlegelni negatív tulajdonságait is. Jelenleg Európában ugyan csak városokban terjed, azonban hasadékokban, résekben megtelepedve komoly épületkárokat okozhat. Ráadásul az egyre melegedő klíma kedvező számára, így nem zárható ki későbbi városokon kívüli térfoglalása. Viselkedése számos tekintetben kísértetiesen hasonlít a bálványfáéra, telepítését semmilyen esetben sem javasoljuk.

Források

https://faipar.hu/hirek/alapanyag/8122/a-csaszarfa-mint-faipari-alapanyag
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01775/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2012_11_342.pdf
https://www.cabi.org/isc/datasheet/39100#tosummaryOfInvasiveness
Essl F (2007): From ornamental to detrimental? The incipient invasion of Central Europe by Paulownia tomentosa. – Preslia 79: 377-389.
Longbrake, A. Christina W. (2001): Ecology and invasive potential of Paulownia tomentosa (Scrulariaceae) in a hardwood forest landscape.