Illatos császárfa (Paulownia tomentosa (Thunb.) Steud.)
Taxonómia
Tudományos neve:
Paulownia tomentosa, angol neve: princess tree, empress tree vagy
foxglove-tree, német neve: Blauglockenbaum.
A tátogatóvirágúak
(Scrophulariales) rendjének görvélyfűfélék (Scrophulariaceae)
családjába tartozó kelet-ázsiai elterjedésű Paulownia
nemzetségbe jelenleg hét fajt tartozik. Azonban a Paulownia
tomentosa több változata (var. tsinlinggensis, var. lucida, var.
lanata) és hibrid fajok is ismertek. Hibridjeit hazánkban is
termesztik.
Morfológiai jellemzés
A császárfa
lombhullató, koronája nagy, szétterülő, alakja esernyőre
emlékeztet. Jellemzően 10-18 méter magas, az idős növények
törzsátmérője másfél méteres magasságban meghaladja az 1
métert. Kérge szürke, barnásszürke színű, idős korban is
sima, ám paraszemölcsök találhatóak rajta. Fája könnyű és
puha, nem időjárásálló, földben hamar elkorhad (maximum 5 évet
bír ki), ezért oszlopnak vagy karónak nem alkalmas.
Levelei a
virágzást követően fejlődnek ki, 20-40 cm hosszúak és
szélesek, csúcsok hegyes, többnyire szív alakúak, de enyhén
karéjosak (három-, illetve öt karéjúak) is lehetnek, puhán
szőrözöttek. A fiatal fák levelei gyakran jóval nagyobbak, mint
a kifejlett példányokéi.
Virágai hajtásvégi bugában
állnak, 30-40 cm hosszúak, Magyarországon áprilisban-májusban
nyílnak, nagyon illatosak.
Egyenként 4-6 cm
hosszúak, csészéjük halványbarna, pártájuk lila, liláskék
vagy világoskék színű, trombita alakú pártacső, melynek
karimája ötkaréjú, torkában pedig két sárga csík húzódik a
cső hossza mentén, benne négy porzóval.
Toktermései
tojás alakúak, csúcsuk hegyes, 3-4 cm hosszúak, lehajló
fürtökben állnak, zöld színűek, majd megérve ősszel barnára
színeződnek és két kopáccsal nyílnak fel. Bennük rengeteg,
apró, lapos szárnyas magot található, amelyeket szél és víz
segítségével terjednek.
Virágrügyei már ősszel
kifejlődnek, bár ezeket
vörösesbarna, nemezesen szőrös, zárt csészék takarják,
azonban
hideg teleken fagykárt szenvedhetnek.
Származás, elterjedés
Kínában őshonos
faj, főként a középső és keleti régiókban gyakori, különösen
Senhszi, Sanhszi, Kanszu, Honan, Hopej, Santung, Anhuj, Hupej,
Csiangszu és Liaoning tartományban. Japánban és Dél-Koreában is
előfordul, egyes japán taxonómusok szerint belepítés után
honosodott meg, azonban ma már őshonosnak tekintik a fajt. Az egyes
variációk eltérően oszlanak meg, a P. tomentosa var.
lucida egyedei főként Kína
északi részén, a var. lanata
a Jangce folyó északi része
mentén, a
var. tsinlingensis
pedig Kína közép-, és dél-nyugati részén gyakoriak.
Jelenleg
Antarktiszon kívül a világ minden kontinensén megtalálható,
köszönhetően kiemelkedő díszítőértékének. Az 1830-as
években érkezett magja Európába, majd pár évvel később a
tengerentúlra is eljutott, Connecticut
és Tennessee államban ma már inváziós fajként tartják számon.
Hazánkban
is található pár díszfaként ültetett méretes, idős példány,
például
a Budai Arborétumban.
Olaszországban faanyagáért és szélfogóként ültetik. Az
1950-es évektől Brazilíába, Paraguay-ba, Argentínába
és Ausztráliába is bevitték
és faanyagként hasznosítják.
Termőhelyigény
Hazájában
lombhullató és kevertlombú erdők állományalkotó faja.
Betelepített
területeken
utak menték, tisztásokon, erdőszéleken, folyók mentén,
sziklafalakon, valamit bolygatott élőhelyeken találkozhatunk vele.
Zavarást követően nagyon gyorsan képes terjedni, például tüzek,
tarvágás után vagy akár építési területen is.
A savas
talajt, aszályt és az alacsony tápanyagtartalmú talajt is
rendkívül jól tolerálja, azonban a jó vízellátottságú,
tápanyagban gazdag talaj az optimális számára, sok napsütéssel.
A faj gazdasági és természetvédelmi jelentősége
Hazájában
ültetvényeken, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak
számára az egyedek 10 év alatt érik el a 15 méteres magasságot
és az átlagosan 30 cm-es törzsátmérőt. Fája sokoldalúan
felhasználható, Kínában
készül
belőle rétegeltlemez, papír-, forgácslap, gyufa, szörfdeszka,
húros hangszerek, és
bútor is.
Ezenkívül
fitoremediációban is használják, főleg felhagyott
bányaterületeken.
Pozitív tulajdonságai miatt (gyors
növekedés, díszítőérték,
stb.)
egyre
több
helyen telepítik hazánkban
is. Azonban ültetés előtt nem árt mérlegelni negatív
tulajdonságait is. Jelenleg Európában ugyan csak városokban
terjed, azonban
hasadékokban, résekben megtelepedve komoly épületkárokat
okozhat. Ráadásul az egyre melegedő klíma kedvező számára, így
nem zárható ki későbbi városokon kívüli térfoglalása.
Viselkedése
számos tekintetben kísértetiesen hasonlít a bálványfáéra,
telepítését semmilyen esetben sem javasoljuk.
Források
https://faipar.hu/hirek/alapanyag/8122/a-csaszarfa-mint-faipari-alapanyag
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01775/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2012_11_342.pdf
https://www.cabi.org/isc/datasheet/39100#tosummaryOfInvasiveness
Essl
F (2007): From ornamental to detrimental? The incipient invasion of
Central Europe by Paulownia tomentosa. – Preslia 79:
377-389.
Longbrake,
A. Christina W. (2001): Ecology and invasive potential of Paulownia
tomentosa (Scrulariaceae) in a hardwood forest landscape.
