A bálványfa (közismert nevén ecetfa) az Alföld egész területén, így Békés megyében is agresszíven terjeszkedő ázsiai eredetű fafaj, amelynek további területfoglalása és károkozása ellen lép fel jelen programjával a Körös Klub.
Visszaszorításának fontos lépése, hogy feltérképezzük a faj elterjedtségét Békéscsabán, amely munkát egymagában vagy csoportosan – némi előzetes tájékoztatás, rövid betanulás után – bárki képes elvégezni. A felméréshez szükséges előképzést biztosítjuk és a várost nyolc darab körzetre bontva koordináljuk a különböző csoportok munkáját. A felmérést mobiltelefonon vagy tableten futtatható mobil applikációval végezzük, amely a hagyományos papír alapú kérdőívekhez képest nagyobb rugalmasságot, gyorsabb és pontosabb munkavégzést tesz lehetővé.
Amennyiben felkeltettük figyelmét és kedvet érez hozzá, a munkához csatlakozhat Ön is, jelentkezzen a korosklub@gmail.com e-mail-címen vagy a +36206264616-os telefonszámon.
Középiskolás diákok közösségi szolgálat keretében is végezhetik a felmérést!
A projekt szakmai koordinátora Tar Levente természetvédelmi mérnök, a programokat Fekete Ágnes szervezi.
Mi az az inváziós vagy özönfaj?
Özönfajon olyan növény és állatfajokat értünk, melyek – véletlen behurcolással vagy szándékos betelepítéssel – természetes előfordulási területükön kívülre kerülve képesek ott megtelepedni és elszaporodni, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát. A bálványfán kívül hazánkban ilyen özönfajnak minősül – többek között – az amerikai kőris, a zöld juhar, a gyalogakác, a fehér akác, bizonyos keserűfű-fajok, a selyemkóró, a parlagfű és a süntök. Ne feledjük, ezek mindegyike tudatos vagy véletlen emberi közreműködéssel került be, így ezért is kötelességünk és egyben elemi érdekünk az őshonos élővilág fennmaradásának segítése.
Honnan ismerhetem fel a bálványfát és honnan került ide?
A bálványfa egy 30 méterre is megnövő, sima, szürke kérgű, puhafájú fafaj, amelynek vesszői könnyen törnek, szivacsos belsejűek. Általában fél méter hosszú szárnyalt levelei kellemetlen szagúak. Az ágakon nagy csomókban csüngő, előbb zöld, később többé-kevésbé színesedő szárnyas lependéktermései a széllel messzire eljutnak. Ázsiából származik, Európába a XVIII., Magyarországra a XIX. században telepítették be gazdasági célból.
Milyen hasznos és káros tulajdonságai vannak a bálványfának?
Bár betelepítésekor komoly gazdasági hasznot reméltek e
növénytől, de ezek az elképzelések nem váltak be. Fája gyenge
minőségű, könnyen bomlik, a bútoripar nem használja; tűzifaként
fűtőértéke csekély. Hasznosként egyedül várostűrő képessége
említhető, de károkozása mellett ez nem vehető érdemben
figyelembe.
Természeti környezetben káros hatása leginkább
abban jelentkezik, hogy agresszív területfoglalásával elveszi az
élőhelyet az értékes, őshonos társulásoktól, azokat
elszegényíti. Az értékes hazai társulásokba magja a bolygatott,
zavart területekről az utak, vasutak mentén terjedve jut el és
ahol elegendő fényhez jut, ott megtelepszik, majd gyökérsarjaival,
később magvaival terjeszkedni kezd. Zavartalanul tud fejlődni,
hiszen hazai károsítója nincs, viszont a gyökereiből és lehulló
lombjából kioldódó vegyületek akadályozzák más fajok
fejlődését és az így kialakuló összefüggő bálványfa foltok
élővilága szegényes; ökológiai, gazdasági és turisztikai
szempontból egyaránt csökkent értékűnek tekinthető.
Beépített
városi környezetben az utak repedéseiben, házfalak mentén
felnőve gyökerei szétfeszítik az épületeket, így közvetlen
gazdasági kért okoznak. A parkosított részeken, kertekben
megtelepedve kertészeti gondot, sok munkát, így többletköltséget
okoznak a sövényekben, gyepfelületeken felnövő sarjaikkal.
Hogyan védekezhetünk a bálványfa terjedése ellen?
Mivel nagyszámú termése messzire és gyorsan terjed, ezért elsősorban a magtermő egyedektől kell megszabadulni. Fontos tisztában lenni vele, hogy a kifejlett egyedek hagyományos kivágása, kerülendő, hiszen a kivágás utáni években nagy tömegben jelennek meg a gyökérsarjak. Legcélszerűbb gyomirtószerrel gondoskodni a sarjképződés megelőzéséről, törzsinjektálással vagy tuskókenéssel; sarjak esetében permetezéssel, esetleg éveken át rendszeresen végzett mechanikai irtással.
A mirigyes bálványfa részletes fajleírása itt található: Fajleírás.
