KÖRÖS KLUB

Egy barátot kísértünk el tegnap utolsó útjára és még most is nehéz szavakat találni.
Először 1985-ben egy Madarász és természetismereti táborban dolgoztunk együtt. Ezt követően számtalan alkalommal hívtuk meg, hogy egyesületünk tagjai számára növényismereti túrát tartson. Az általa vezetett túrák hangulatát megalapozta az a tudás és terepi tapasztalat, aminek birtokában volt. Ám mégsem tette ez a tudás önhitté, kicsitől az idősig bárki kérdezhetett tőle és ő sosem csillapodó lelkesedéssel válaszolt, tanított, mutatott utat egy elfelejtett növény élőhelyéhez. A természet számos csodáját mutatta meg nekünk és arra ösztökélt, hogy a ő szemével lássuk az Alföldet és benne a pusztát, ezt a gyakran méltatlanul elhanyagolt, monotonnak tartott tájat.
Természeti Emlékparkunk létrehozásában is segített, majd monitorozta a területet, túrákat vezetett és táboraink rendszeres előadója volt, munkáiból helyben fotókiállítást is rendeztünk.
Alig több, mint két hete beszéltük meg, hogy ezt az évek alatt lejegyzett anyagot elhozza, átdolgozzuk és fotókkal közreadjuk. Halálhíre váratlanul ért minket, fel sem tudtuk fogni, el sem akartuk hinni mi történt, mivel pár nappal előtte szólt, hogy kerékpárral jön Póstelekre, hogy a megbeszélt munkát elkezdhessük. Sajnos ez a munka befejezetlen marad. Fájó szívvel és szeretettel emlékezünk Reá!

Természetvédő szervezetként, bár nem vagyunk közvetlenül érintettek, üdvözöljük a hírt miszerint „500 millió forint keretösszegű pályázattal segíti a kormány a civil állatvédő szervezeteket”, hiszen az állatvédelem szorosan összekapcsolódik a természetvédelemmel, bár talán nem úgy ahogyan azt elsőre gondolnánk.
Először is tisztáznunk kell, hogy ebben az esetben háziállatokról beszélünk, főként kutyáról és macskáról. Egy 2019-es felmérés szerint Magyarországon 300.000 kóbor kutya él, a kóbor macskák számát becsülnünk is nehéz. A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány egy cikkben több millió macskát említ, így maradjunk ennél a becslésnél. Mindkét szám hatalmas és azonnali cselekvésre sarkall, ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

A KSH adatai szerint a ma hazánkban működő állatvédelemmel foglalkozó 364 szervezetnek meg kell küzdenie a jelenleg háziállatokkal kapcsolatos téves szemléletmóddal is. Itt kapcsolódik be a kérdésbe a természetvédelem és ebben leginkább a macskák érintettek. Ugye mindenki látott már a városban etetett macskát, aki ott a társasház melletti dobozban lakik, meg utána lesz még egy és még egy és még ötven. Ezeket a kolóniákat sokszor jó szándékú civilek etetik, ám sajnos ezzel több kárt tesznek, mint azt gondolnák. Mit csinálnak ezek az úgynevezett utcamacskák? Kóborolnak, pihennek, esznek, piszkolnak és vadásznak, a sorrend természetesen változó. Ragadozók, jól teszik, hogy megfogják az egeret, patkányt (az utóbbi esetben azért nem mindig járnak sikerrel), viszont a macskáknak kihelyezett eledel a patkányoknak is terülj-terülj asztalkám, így ezen tevékenység nem válik a lakóközösség javára, sőt. Mivel a vadászatuk során bármit elkapnak ami mozog, legyen az kígyó, béka (Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett), rovar, madár vagy kisemlős. Ezenfelül nem állnak meg a város határánál, az általuk bejárt terület (ami elmondható a gazdás, ám utcára kiengedett macskákról is) átfedhet a vadmacska (Felis silvestris) territóriumával, amellyel való kereszteződésük felbecsülhetetlen károkat okozott és okoz jelenleg is a hazai vadmacska populációban.

Bízunk benne, hogy a jelenlegi támogatás hatására – a közterületi kolóniák felszámolásával, rendszeres és kiterjedt ivartalanítással – csökken hazánkban az utcamacskák száma, valamint a lakosság hozzáállása is változni fog. Amennyiben a témában kérdésük van, forduljanak egyesületünkhöz bizalommal a korosklub@gmail.com e-mail-címen.